Látványos változásokat hozott 2008 a hazai és a globális ingatlanpiacokon. A válság kirobbanásának évében az amerikai bankcsődök az összeomlás szélére sodorták a globális pénzügyi rendszert, de Magyarországon még ekkor sem lehetett látni, mekkora zuhanást fog mindez okozni az ingatlanpiacon. A 2008-as Property Investment Forumon kiemelt téma volt, hogy a bankok befagyasztották a forrásokat, új fejlesztések alig indultak, miközben a meglévő projektek befejezése jelentős mennyiségű irodaterületet zúdított a piacra. A nemzetközi folyamatok természetesen a lakáspiacot sem hagyták érintetlenül. Nézzük, mi történt 2008-ban a hazai és a nemzetközi piacokon!
Új kormány alakult Egyiptomban, a védelmi és a külügyi tárca élére is új minisztereket neveztek ki.
Fél évvel ezelőtt iktatták be Javier Milei elnököt, aki rögtön nagy reformtervekkel vágott neki elnöki ciklusának. A kezdeti sikerek ellenére még rengeteg feladat van hátra és nem biztos, hogy sikerült kilökni az országot a majdnem 100 éve tartó lefelé spirálból.
Öt hónapos kormányának első kabinetátalakításában Javier Milei argentin elnök hétfő este elfogadta Nicolás Posse kabinetfőnök lemondását, miközben a kormány által tervezett mélyreható gazdasági reformok miatt jelentős feszültségek alakultak ki a társadalomban.
Szokták mondani, hogy a pénz nem boldogít. Mindez igaznak is tűnt Bhután esetében, amely a „bruttó nemzeti boldogság” (GNH) filozófiájával eddig úgy tűnt, sikeresen tudott egyensúlyt teremteni az állampolgárok jóléte és a gazdasági növekedés között. Csakhogy az ország új miniszterelnöke szerint sürgős változásra van szükség, az ország gazdasága ugyanis az összeomlás szélén tántorog.
2024 márciusában 6413 gyermek született Magyarországon, 10%-kal, 727 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel folytatódott a másfél-két éve tartó romló tendencia. A KSH adatai szerint a visszaesésért nem csak a szülőképes korú nők számának csökkenése felel, a gyerekvállalási kedv is visszaesett.
Április 10-én parlamenti választásokat tartottak Dél-Koreában, amely előzetesen kiélezett harcot ígért; szinte fej-fej mellé mérték a vezető pártokat. Az eredmények végül jelentős meglepetést hoztak, az ellenzék tarolt, hatalmas erőre tettek szert a törvényhozásban. A választópolgárok többségében a belpolitikában érzett elégedetlenségüket fejezték ki a szavazáson, a döntésük mégis akár a teljes távol-keleti erőviszonyokra hatást gyakorolhat.
A mögöttünk álló hónapokban egyre feszültebbé váltak a geopolitikai konfliktusok, lehet itt gondolni az orosz-ukrán háborúra, vagy akár a közel-keleti eseményekre is. De nem csak ez az oka annak, hogy egyre nagyobb hévvel halmozzák az aranyat a biztos menedék reményében a befektetők: az amerikai kamatpolitikával kapcsolatos félelmek, az elnökválasztás okozta bizonytalanság és a jegybankok szűnni nem akaró aranyétvágya mind olyan tényezők, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy soha nem látott szintre lőjjön ki a sárga nemesfém árfolyama. De pontosan mi áll ezen félelmek mögött, tényleg jó ötlet most aranyba menekülni?
Egyre valószínűbb, hogy a kubai gazdaság teljesen összeomlik, a válság okozta politikai elégedetlenség pedig a Kommunista Párt hatalmát fenyegeti. Az országban áramkimaradások vannak, hiányoznak az alapélelmiszerek, a lakosság közel 5 százaléka menekült két év alatt az Egyesült Államokba. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek: még komolyabb krízis alakulhat ki, ha a jelenlegi rezsim megbukik.
A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.
Miközben az Egyesült Királyság a Konzervatív Párt korábbi vereségeire emlékeztető gazdasági kihívásokkal küzd, Rishi Sunak miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a következő választást az év végére halasztja. A gazdasági mutatók, különösen a munkanélküliséget és az inflációt kombináló Misery Index (nyomor-index), a megélhetési költségek folyamatos válságát és a közelmúltban bekövetkezett recessziót tükröző, borús képet festenek. Sunak dilemmája abból ered, hogy a választásokat úgy időzítse, hogy azok egybeessenek a várható gazdasági fellendüléssel – írja a Bloomberg.
A Nepálban végbement politikai átrendeződés, amely során a miniszterelnök egy Kína-barát vezetővel kötött szövetséget. Ez tovább mélyítheti a Kína és India közötti rivalizálást Dél-Ázsiában, mivel mindkét ország a régióban kívánja növelni befolyását - tudósított a Nikkei Asia.
A kubai kormány először fordult segítségért az ENSZ Élelmezési Programjához (WFP), mivel az élelmiszerhiány súlyosbodik a kommunista vezetésű szigeten. A WFP megerősítette, hogy hivatalos kérelmet kapott Kubától a hét év alatti gyerekek számára szánt tejpor biztosítására vonatkozóan. Ez a lépés Kuba gazdasági válságának komolyságát jelzi - számolt be a BBC.
Egyiptomot régóta nagyon súlyos gazdasági válság sújtja, amelyből egyelőre nem látszik a kiút. Ennek ellenére inkább előre menekülnének, és egy 35 milliárd dolláros megállapodást kötöttek az Egyesült Arab Emírségekkel egy modern városfejlesztési projekt részeként – tudósított a Middle East Eye.
Az argentin havi inflációs ráta januárban enyhe lassulást mutatott, és 20,6% volt, szemben a decemberi 25,5%-kal, az INDEC statisztikai hivatal szerint. Éves összehasonlításban azonban a legfontosabb áruk és szolgáltatások árai elképesztő mértékben, 254%-kal emelkedtek.
Szinte semmi esélye nincs annak, hogy középtávon megtámadja Oroszország Európát, hiszen nincsenek meg a kellő erőforrások Moszkvában ahhoz, hogy egy győzelemhez szükséges méretű hadsereget létrehozzon és fenntartson az orosz politikai vezetés – írja a Telegraphon megjelent véleménycikkében Andrew Lilico brit közgazdász.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Konferencián beszéltek az érintettek.
NATO-tagországok is kapnának területet.
Kemény kihívásokkal kell megküzdenie Brüsszelnek.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
